HUNGEXPO F1-Fogadóépület

Dec 1

A Finta és Társai Építész Stúdió 2018-ban kapott megbízást a Hungexpo teljes területének korszerűsítése és bővítése kapcsán annak kiállítási csarnokainak közvetlen közelében fekvő korszerű, landmark-jellegű fogadócsarnok megtervezésére.

A Budapesten elhelyezkedő terület 1925 óta jelentős szerepet tölt be, hiszen Magyarországon ekkor indult útjára a hazai és külföldi ipar képviselői számára is fontos Budapesti Nemzetközi Vásár, melyet egészen 1992-ig itt rendeztek meg. 1967-től a Hungexpo vette át az irányítást, helyet biztosítva szakkiállításoknak, vásároknak és konferenciáknak. A folyamatos technológiai kihívásokkal lépést tartván 2021-re zárult egy olyan revitalizációs program, melynek keretein belül az itt helyet kapó pavilonok megújulása mellett életre hívták a Hungexpo F1 jelű fogadóépületének megszületését is, mely a Kongresszusi és Kiállítási Központ központi épülete.

Megbízónk kérése az volt, hogy az új épület a már meglévő, szikár pavilonvilág ellensúlyozásaként, organikus, kortárs építészeti elemként adjon hangsúlyt az érkezési területnek, továbbá, hogy a konferenciaterem és jegypénztár funkciókon kívül az üzemeltetés teljes irodai hátterét, valamint a vásárközpont energetikai bázisát is magába foglalja. További szempontként szerepelt a látogatók mozgási irányának, terelésének megtervezése is akképpen, hogy a ház akár két párhuzamos rendezvényt is kiszolgálhasson.

A koncepció megalkotásakor megbízói és üzemeltetői igények figyelembevétele mellett Stúdiónk arra is törekedett, hogy a tömegalakításnál kiemelt szerepet kapjanak a park értékes nagylombú fái és facsoportjai is. A terület adottságait szemügyre véve az bizonyult a legészszerűbb megoldásnak, ha a különböző funkciókat ellátó épület pontos helyét három főtengely határozza meg, amelyek egyben megegyeznek az expóterület fő közlekedési irányaival is. Erre a gondolatra építkezve az épülettömeget is ezen három tengely alakította, mely lehetővé tette egyben azt is, hogy a már említett fákat, facsoportokat megkerüljük, megóvjuk a kialakítás során, így létrehozva egy, a környezetébe harmonikusan illeszkedő épületet.

Az épületre jellemzőek a jól differenciálható mozgási irányok, a domináns fókuszok-, a fák pozíciói és az égtájak sokváltozós képletében pedig egy szimbolikus erővel bíró geometria. Mindehhez jól illeszkedik az épület triszkeliont formáló sziluettje, mely a ciklikusság, folyamatosság, haladás és örökkévalóság ősi szimbóluma. Végeredményben a tömeg sima, letisztult íves és dinamikus homlokzatával, illetve öbleinek fény-árnyék hatásainak köszönhetően minden nézőpontból változatos arccal fordul környezete felé.

Az F1 fogadóépület belső térrendezését tekintve a földszintre kerültek a vendégek beléptetésével kapcsolatos területek (jegypénztár), illetve az infrastrukturális háttérfunkciók (büfé, mosdók). A tervezés során arra is figyelmet fordítottunk, hogy az épület alkalmas legyen akár egyidejű rendezvények zavartalan lebonyolítására, kiszolgálására is, így a beléptetés két külön pontról történik. Az épület további két szintjére az üzemeltetést kiszolgáló irodákat helyeztük el, valamint egy 300 fős befogadóképességű konferenciatermet. A legfelső szintben, a tető kontúrja alatt a házat ellátó gépészeti szintet rejtettük el, míg a pincében a további gépészeti helyiségeken felül egy, a teljes terület ellátó energetikai központot alakítottunk ki. Tartószerkezetét tekintve egy homlokzati acélvázból-, és egy belső pontokon megtámasztott, vasbeton merevítő falakkal gyámolított síklemez födémrendszerből áll. Homlokzati térhálójának megszerkesztésénél fontos követelmény volt a technológiai szempontból költséges, kétszer görbült homlokzati elemek kiszűrése. Ennek érdekében a felületet többször iteráltuk, amit a nagy pontossággal kivitelezett épület is igazolt. A „rainscreen” rendszerű homlokzati kérget, raszterével kompatibilis, belső acél tartószerkezeti hálóhoz rögzítettük. A tető héjazata „rib-roof” rendszerű megoldást mutat.

Összességében elmondható, hogy egy olyan épületet sikerült megvalósítani, melynek harmonikus formavilága a tartószerkezet erőjátékában is visszaköszön, emellett az egyes kiegyensúlyozatlan részegységek egy izgalmas, ugyanakkor mégis kiegyensúlyozott szerkezetet alkotnak. Az épület homlokzatának és tartószerkezetének parametrikus tervezése és formaképzése lehetővé tette, hogy kilépve a konvencionális építészeti formavilágból egy változatos, dinamikus architektúrát hozzunk létre, amely racionális, jól strukturált és költséghatékony is egyben.