Millennium Garden Offices

A Finta és Társai Építész Stúdió 2016-ban kapott megbízást a Millennium Városközpontban-, a Dél-pesti irodafolyosóként is ismert területen található, annak egyik utolsó fejlesztéseként kialakítandó Shell & Core spekulációs irodaház tervezésére. MüPa és a Nemzeti Színház közelségében, a Duna különleges inflexiójának köszönhetően majdnem az összes hídra, budai hegyekre, a Budai Várra és részben a pesti belvárosra is rálátásunk van az épületből, ezért a terület adottságait kihasználva egy időtálló, többféleképpen használható épület létrehozását tűzte ki célul Stúdiónk. A területtel egyébként 2001 óta folyamatosan foglalkozik irodánk: akkoriban a terület főépülete került volna ide, 5 000 fős konferenciaközponttal, két szállodával és egy termálfürdővel (építési engedélyt kapott 2002-ben).

A ma már Millennium Városközpontként jól ismert terület korábban rendezőpályaudvarként szolgált, melynek pár épülete – gondolunk itt elsősorban Ulrich Keresztély Elevátorházára – bár túlélte a II. Világháború pusztításait, mégis elbontották a ’40-es évek végén. Később, az 1995-ös Világkiállítás idejére fontossá vált a funkcióját vesztett ipari terület rendezése, az infrastruktúra fejlesztése, hogy biztos, jól megközelíthető helyszínt nyújthasson a végül egy évvel későbbre tervezett, majd lefújt „EXPO ’96 Budapest” számára. Az értékes terület ezt követően egy ingatlanfejlesztő társasághoz került. Az általuk irányított koncepció tervezése Millennium Városközpont néven indult el, szem előtt tartva azt a városfejlesztési célkitűzést, hogy multifunkcionális, kulturális, irodai és lakó területet alakítsanak itt ki. Ennek egyik fő szervező eleme a dunai kilátás tengelyére komponált, urbánus használatra nyitott gyalogos sétány, mely jelenleg is a beépítés legizgalmasabb, és a városlakók által intenzíven használt része. Erre, a már nagy múltra visszatekintő, beépített területre szerettek volna a beruházás utolsó mérföldköveként egy olyan irodaházat létesíteni, mely a zártsorú, szikár beépítés ellensúlyozásaként egyfajta hídként is szolgál a Soroksári út és a Duna között, a közösség számára is csalogató, jól használható tereivel. A területfejlesztés utolsó eleme, a MüPa melletti telekre tervezett konferencia központ állami beruházásban valósult volna meg, melyhez a jogerős építési engedélyezési és kiviteli terveket szintén a Finta és Társai Építész Stúdió készítette.

Megbízónk kérése az volt, hogy a korábban általunk tervezett bankszékház szomszédságába hozzuk létre a jól hasznosítható bérirodaházat, ügyelve rá, hogy az akár két ütemben is megvalósítható legyen. Több szempont is felmerült a tervezés során, így a Duna és a város között végig húzódó „épület fal” átjárhatóvá tétele, melyet a két épülettömeg széthúzásával oldottunk meg, szabadon átjárható, közhasználatra megnyitott „piazzát” biztosítva köztük. Másik fontos szempont volt, hogy – élve a szabályozás adta lehetőségekkel – törjük meg a Központra jellemző monoton épületsziluettet (melyet a szabályozásban előírt 30 méteres magasság determinált a korábbi épületeknél), így egy egészen 45 méterig felugratható tömegben tudtunk gondolkodni, mellyel javíthattuk a már meglévő, „lefűrészelt” tetejű beépítés ismétlődő jellegét, mintegy „felvittük a hangsúlyt” az épületsor zárásaként. A nagyobb beépítési magasságot egyébként a Gregersen körönd közelsége és az itt kinyíló tér tágas téraránya is indokolta. Harmadik szempontként pedig az az igény szerepelt, hogy próbáljunk valamiféleképp életet vinni a területre olyan éttermek, kávézók kialakításával, melyekhez nem csak az ott dolgozók, de a környék látogatói is szabadon hozzáférhetnek, használhatnak.

Az épület megjelenését a nagy transzparens üvegfelületeket megtörő hangsúlyos párkányok és teraszok dominálják. Az egész épületen végig húzódó széles párkány-világ előnye, hogy „talpig” tudnak futni az üvegfalak, melyeken át kinézve – a konzolok takarásának köszönhetően – az irodában dolgozók mégis egy biztonságos, intim közegben érezhetik magukat. A korábban, az épület szomszédságába általunk tervezett bankszékház gondolatiságát szerettük volna az épületen tovább vinni, hogy az új épülettel együtt – építészeti különbözőségeik ellenére – harmonikus egységet, egy építészeti kompozíciót alkossanak. Az anyaghasználat is hasonlóképpen alakult, a homlokzaton fehér porszórt alumíniumlemezt alkalmaztunk a nagy, időnként 2 méteres kiülésekkel rendelkező párkányokon, melyek a 3-5 méter konzolosságú vasbeton födémlemezekkel egyfajta „lebegést” biztosítanak a homlokzatnak, egyben tágas, esőtől és naptól védő árkádok vonzzák a városi életet a földszinti régióban. A párkányok kialakításában további csavart jelentenek a felületek „visszametszései”, melyek kívülről e testetlenség érzetét adják, míg a belső térben a táguló-szűkülő perspektíva játékosságát eredményezik, egyszerre keltve a védettség és a nyitottság érzetét az épület használóiban. Mivel az épület jelentős szélcsatornában helyezkedik el, ez nem könnyíti meg a külső árnyékolók megfelelő technikai és karbantartás nélküli használatát, amelyre azzal a racionális megoldással válaszolt Stúdiónk, hogy helyette speciális, égtájak igényeihez illesztett „tudású” üveget alkalmaztunk.

Az alaprajzi rendszerét tekintve két nagy, északi és déli épülettömeget, „tornyot” hoztunk létre, melyeknek egy-egy központi közlekedő magja van. Ezen vertikális magok köré egy semleges, cellás és nagyterű irodaosztás befogadására is alkalmas „irodahúst” terveztünk. Ügyelve a bérbeadhatóság nagyfokú szabadságára, mindegyik magjából 4 kijáratot biztosítottunk, melyekkel akár 4 nagy bérleményre is fel lehet osztani a szinteket, de természetesen egy-egy nagy bérleményként is kiválóan működik az épület. „Tornyonként” 6-6 db nagy sebességű lift készült, melyek használata beléptetés után kizárólag a bérlők számára biztosított. A parkolószintek ellenőrizetlen forgalma „shuttle-liftek” segítségével éri el az előcsarnokok publikus területeit.

Ezeknek a publikus tereknek és a vertikális közlekedő területeknek belsőépítészetét úgy komponáltuk meg, hogy az itt dolgozókat az őket körbe ölelő otthonosság érzése fogadja. Ehhez meleg, bensőséges hangulatot sugárzó anyagokat, felületképzéseket alkalmaztunk. Az épület alatt a szokásos 3 helyett 4 szint parkolót biztosítottunk, ezzel is reagálva az erősen parkolóhiányos terület kihívásaira. A gépkocsi használat mellett kiemelt szempont volt az alternatív közlekedési módok támogatása is, mely miatt a földszinten kapott helyet a 248 kerékpár befogadására alkalmas tároló és a hozzá kapcsolt öltöző/zuhanyzó helyiségcsoport. Az elektromos autóval érkezők számára pedig töltőpontok létesültek a parkolószinteken. A földszinten 300 fős étteremnek és kávézónak adtunk helyet, mely az irodai dolgozók igényei mellett – munkaidő után is működő egységként – a terület látogatóit is szolgálja. Az irodaház teraszvilága a koncepció talán legattraktívabb része: a nagy felületen elterülő, intenzív zöldfelületekkel is rendelkező teraszok nem csak a földszinten és az első emeleten, de a 10-, illetve 11. emeleten is megjelentek, amivel – a pandémiára válaszul – a szabadban végzett munka lehetőségeként helyszínt is tudtunk biztosítani.

Összességében egy olyan jól használható, a pandémia kihívásaira egyaránt jól reflektáló irodaházat sikerült terveznünk, mely egyedi megoldásai mellett a környék látogatói számára is részben nyitva áll, segíti élettel megtölteni a Gregersen körönd jelenleg alulhasznosított területét.

 

Projekt info

  • 74.874 m²

  • 2016

  • Budapest

  • Építészet + Belsőépítészet

  • Iroda + Kereskedelmi

  • Megvalósult

 

Projekt stáblista

 

További projektek

Previous
Previous

BudaPart Offices “A” épület

Next
Next

Szervita Square Building